Mi határozza meg az olajtömítési anyagok választását?

Kiválasztás olajzáró az anyagok kiválasztását a munkaközeg, a hosszú távú üzemelési hőmérséklet és az alkalmazási környezet határozza meg, nem pedig a költség vagy az általános alkalmazhatóság. A megfelelő anyag választása biztosítja a stabil tömítést az egész tervezett élettartam során. A helytelen anyag választása korai meghibásodáshoz vezethet, még akkor is, ha a szerkezeti kialakítás megfelelő.

Miért kell az olajtömítések anyagát az üzemeltetési körülmények alapján választani

A tömítési mechanizmus szempontjából az olajtömítés ajka stabil olajfilmet kell képezzen a tengely felületén. Az anyag közvetlenül meghatározza a három kritikus tényezőt:

· Hogy támadás vagy duzzadás éri-e a közegtől

· Hogy rugalmassága degradálódik-e hosszú távú hőmérsékletnek való kitettség hatására

· Mennyire ellenálló az ajak a súrlódás okozta kopásnak

Több nemzetközi tömítőgyártó (beleértve az autóipari meghajtásláncokban használt tömítőalkatrészekről készült jelentéseket is) adatai szerint az olajtömítések hibásodásainak több mint fele anyagöregedéssel vagy közeg-inkompatibilitással kapcsolatos, nem pedig mérethibákkal vagy helytelen beszereléssel. Ezért az anyagválasztás elsődleges szempontként kerül kezelésre az olajtömítések tervezése során.

Gyakori olajtömítő anyagok összehasonlítása: melyiket válassza

A gyakorlati alkalmazások során leggyakrabban említett anyagok a nitrilgumi és a fluorozott gumi.

Nitrilgumi vs. Fluorozott gumi: melyik alkalmasabb

Teljesítmény szempontjából:

· A nitrilgumi (NBR) jól kompatibilis ásványi olajokkal és kenőanyagokkal. Költséghatékony, és mérsékelt hőmérséklet-tartományban stabil. Magas hőmérsékleten vagy adalékokat tartalmazó olajokban azonban gyorsabban öregszik.

· Az FKM magasabb hőmérsékleten hatékonyabban őrzi teljesítményét, és jobb stabilitást nyújt üzemanyagokban, szintetikus olajokban és bizonyos kémiai közegben. Hosszabb ideig tartó rendszerekhez alkalmasabb, bár magasabb anyag- és feldolgozási költségekkel jár.

A főbb gépjárműgyártók és meghajtástechnikai beszállítók iparági adatai szerint az fluororubber sokkal gyakrabban kerül felhasználásra benzin- és dízelmotorokban, hibrid rendszerekben, valamint elektromos hajtótengelyek tömítéseiben, mint a nitrilgumi. Eközben a nitrilgumi marad a főáramlatban lévő választás a sebességváltókban, motorokban és mezőgazdasági gépekben.

A következtetés nem az, hogy melyik anyag „jobb”, hanem az, hogy melyik alkalmasabb a konkrét üzemeltetési körülményekhez.

Anyagválasztás különböző Alkalmazás Esetek

Az alkalmazás szerinti bontás világosabbá teszi a döntést.

· Általános ipari berendezések

Közeg: Kenőolaj

Hőmérséklet: Alacsonytól mérsékeltig, minimális ingadozással

Ajánlott anyag: Nitrilgumi

Ebben a forgatókönyvben az anyag stabilitása és a költséghatékonyság a legfontosabb, a túlspecifikáció pedig nem szükséges.

· Gépjármű-hajtáslánc és motorrendszerek

Közeg: Motorolaj, váltófolyadék

Hőmérséklet: Hosszú távú magas hőmérséklet

Ajánlott anyag: Fluorkaucsuk vagy akrilkaucsuk

A hajtáslánc tömítőalkatrészeiről szóló iparági jelentések inkább a termikus öregedéssel szembeni ellenállásra helyezik a hangsúlyt, mint a rövid távú költségekre.

· Új energiaforrású hajtási rendszerek

Közeg: Szintetikus kenőanyagok, hűtőfolyadékok

Hőmérséklet: Helyi hőmérséklet-emelkedés

Ajánlott anyag: Módosított fluorkaucsuk vagy speciális kaucsukösszetételek

Az új energiarendszerek magasabb anyagstabilitást igényelnek. Egyetlen anyagparaméter sem elegendő többé; gyakran szükség van a beszállító érvényesítési adataira.

Ezekből a példákból világos, hogy az olajtömítés anyagának kiválasztását a hosszú távú üzemeltetési feltételek alapján kell meghatározni, nem pedig a rövid távú teljesítmény alapján. Ez magyarázza azt is, hogy miért mutatják számos hibaelemzés, hogy az olajtömítések kezdetben normálisan működnek, majd üzemelésük során keményedés, szivárgás vagy ajak kopása lép fel.